Entertainment

95 éves lenne Dargay Attila – Kilencszer kellett átírnia a Lúdas Matyi forgatókönyvét


Az 1977-ben elkészült Lúdas Matyi munkálatai korántsem mentek gördülékenyen. „Búval szomorított mese, Dargay csak így hívta a lúdpásztor történetét – mesélte Dargay Attila özvegye és egyben operatőre, Henrik Irén néhány éve a Story magazinnak. – Eredetileg egy sumer mesén alapuló társadalmi kritika, ami híján van a humornak. A férjem és rendezőtársa, Nepp József kilencszer kötötte fel a gatyát, a minisztérium ugyanis ennyiszer dobta vissza a forgatókönyvet. Mindig azt mondták, ’Dargay elvtárs, ez a forgatókönyv csodálatos, csak…’ Valahányszor lógó orral beléptek az előszobába, már tudtam, mehetek tésztát főzni, mert attól mindig felvidultak. Dargay a túrós tésztát, Nepp a krumplisat szerette. Bevallom, a végén kissé már nehezen viseltem a férjem idegrohamait…”

Az 1981 karácsonyán bemutatott Vuk munkálatainál maga Irén hibázott, bár a fiaskó végül szerencsés fordulatot vett. „A Vukot először a televízió rendelte meg négyrészes sorozatnak, amit ’81 húsvétján vetítettek először. Akkora sikere volt, hogy rögtön filmet is rendeltek belőle. Ettől kapott idegrohamot Dargay, ugyanis se pénz, se ember nem volt a projektre, ám nem volt mese, meg kellett csinálni –  idézte fel Henrik Irén. – Az operatőri szobában érthető módon mindig sötétnek kellett lennie, a bukóablakokat is csak esti sötétségben nyithattam ki. Egy nap annyira siettem haza, hogy nyitva felejtettem az ablakokat, és szerencsétlenségemre aznap éjjel pont esett. A Vuk hátterei kissé eláztak, a festék elfolyt rajtuk. Másnap Dargay nagyon megszidott, aztán belátta, hogy nem történt tragédia, sőt az elfolyt háttér még jól is néz ki, így végül ezzel a látványvilággal született meg a kis róka meséje.”

Puzzola a Szaffiból (Fotó: Archív/Korponai Tamás)

Pogány Judit nyávogott

Míg számos film megrendelésre készült, akadt olyan, amit a rendezőnek és feleségének története ihletett. Ilyen volt többek között a Jókai Mór novellája alapján 1984-ben készült Szaffi. „Dargay édesapja az első világháborúban egy kelet-európai munkatáborba került fogolyként, ahonnan többször megszökött, majd rendre visszavitték. Az utolsó szökésekor egy árok partján esett össze, de szerencséjére nem a tábor őrei, hanem egy magyar cigánykaraván találta meg. Egy időre a karaván mellé szegődött, hisz mégiscsak jobb élete volt a cigányok mellett, mint a munkatáborban, ráadásul az életét is nekik köszönhette. Dargay ezzel a rajzfilmmel szerette volna kifejezni köszönetét és szeretetét az apját megmentő cigánykaravánnak.” A Szaffi munkálatai közben is nem várt akadályokba ütköztek az alkotók. „A történetben szereplő fekete macskát igaziak segítségével akartuk szinkronizálni. Egy csomó cicát begyűjtöttünk, húztuk fülüket-farkukat, rájuk ijesztettünk, de csak nem akartak nyávogni. Végül Pogány Judit, aki Szaffi hangját adta, megszánta Dargayt, és mivel imádta a macskákat, fél óráig nyávogott neki, amiből aztán összevághatták a macska hangját.”

Emlék a kutyájuknak

A házaspár hosszú évekig tartott airdale terriereket. Első kutyájuknak, Csuvájnak Az erdő kapitánya című állatos krimivel állított emléket a rendező. „Már házasok voltunk Attilával, amikor egy este az anyósom hívott, hogy találtak az utcán egy kutyát. Megkért, hogy fogadjam be. Eleinte nem volt ínyemre a dolog, mégis beadtam a derekam, és magamhoz vettem. Megbeszéltük Attilával, addig vigyázunk a kutyára, amíg a gazdája nem jelentkezik. A Csuváj nevet adtuk neki. Persze annyira megszerettem a kutyát, hogy azért imádkoztam, ne jöjjenek érte. Végül örökre nálunk maradt, én foglalkoztam vele a legtöbbet, én voltam számára a gazdi, persze a férjemet is nagyon szerette. Én kértem Attilát, hogy állítson emléket az első kutyánknak, így róla mintázta Kapitányt.”

A rendező és felesége airdale terriereket tartott (Fotó: Archív/Korponai Tamás)

Kiemelt kép: Mohos Angéla



Source link

Leave a Reply

Your email address will not be published.